A történészek a régi császári évkönyveket tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai asztrológiát már az ie. 2697-ben ismerték és a Sárga császár nevéhez kötődik.
Ő ismertette meg a keletieket az asztrológiával abból a célból, hogy megtalálják az utat a boldogsághoz. A Sárga császár a halála előtt minden tudást lejegyzeteltetett, hogy fennmaradjon az utókor számára. A császár uralkodását követő időkben az uralkodók ezt a tudást azonban arra használták, hogy az asztrológus pontos előrejelzést adjon nekik arról, hogy mi fog velük történni. Tehát jóslásra kezdték el használni az asztrológiát, pedig nem arra való.
A kínai asztrológia segítségével elmondható például, hogy egy egyénnek milyen a személyisége, mivel érdemes foglalkoznia. Az nem látszik a horoszkópban, hogy pontosan melyik szakma való a számára. Az azonban látszik, hogy mik az erősségei. Például precizitás, jó kommunikációs képesség, jó szervezőkészség, az emberek inspirálása és még sorolhatnám. Ha a saját erősségeivel valaki tisztában van, akkor tudni fogja, hogy mely adottságaira tud alapozni. Ezen ismeretek birtokában a hivatását is könnyebben meg tudja találni.
A kínai asztrológia az önismeret mellett a különböző életterületeken (párkapcsolat, munka, hivatás, gyerek) megélt problémákra is megoldással szolgál.
Az elakadás feltárásához szükség van a kliens horoszkópjának megismerésére és a klienssel történő beszélgetésre is. A horoszkóp magában rejti az elakadás megoldását is.
A kínai asztrológiai elemzések ellentétben a nyugati asztrológiai elemzésekkel, nem bolygók és fényszögek alapján készülnek, hanem az univerzumban megtalálható 5 őselem (tűz, föld, fém, víz, fa) jin és jang polaritását veszik alapul, valamint azok egymáshoz való viszonyát az aktuális horoszkópon belül.